Ébenfa és elefántcsont

Ébenfa és elefántcsont. Kapkodni kell nagyon, mert sokkal több billentyűt halmoztak fel, mint ahány ujja van az embernek. Ugyanakkor a billentyűk kihasználtsága nem egyenletes, a mérések szerint vannak bizonyos billentyűk melyek termelékenysége jelentősen magasabb a többinél. Egyensúlyt borító helyzet. Itt komoly munkát kell végigcsinálni a zongoristákkal, akik képtelenek a billentések egyenletes eloszlását fenntartani. Általában a jobb kézre eső billentyűk termelékenységi mutatója attraktívabb a bal kézre esőkhöz képest. A belső munkamegosztást racionalizálni kell. Meg kell jegyezni, hogy az ébenfa billentyűk hangzása feles, ami megfelel az elefántcsont billentyűk méretarányához viszonyított számnak - de egy kicsit rosszabb a helyzet, ha az ébenfa billentyűk számát viszonyítjuk az elefántcsont billentyűk számához. Amortizációs különbségek lépnek fel. Persze a fehér inkább szembeötlik fényvisszaverő képessége miatt, mint a fekete. Lehet, hogy csak ezért tűnik kevesebbnek? Ne a szemünknek higgyünk! Mérjünk és elemezzünk! Egy biztos: a zongora megalkotója nem gondolt a női zongoristákra - vagyis úgy alkotta meg a hangszert, hogy a hölgyek játék közben ne tudjanak cipőjükben gyönyörködni. Abszolút patriarchális hangszer. Van itt feladat bőven egy üzletfejlesztő mentor és coach számára.